A fiatal költőnő immár harmadik verseskötetét a tömörség, a stilizált visszafogottság jellemzi. Nyelvi szempontból meghatározó: a mondat határainak feloldása, a központozás elhagyása, helyenként pedig a grammatika szabályainak áthágása. A versek többrétegűségét az irodalmi utalások (Thomas Mann, Krasznahorkai László stb.) gazdagsága is szavatolja.
