Emberek a háborúban

A kötet hat elbeszélése (Az indulás; Tűzkeresztség; A győztes; Bajtárs; Hősi halál; Hazatérés) a háborút átélő ember megpróbáltatásait és ezek lelki reakcióinak etapjait veszi sorra. Az író a legélesebb helyzetekben mutatja be hősei reakcióit, összerezzenésüket és megrendülésüket; például azt a pillanatot, amikor a katona meghallja az ostorcserdítésre emlékeztető srapnel-hangot, és ahogy a tíz ujjával kaparná be magát a földbe. Aztán leírja, hogy az összeroncsolt arcú katona hazaúton a zsebtükrében nézegeti magát, vajon mit szól a kedvese e torz arc láttán. Eleinte úgy véli, profilból még egészen tűrhetően néz ki. Aztán elszáll minden reménye, hiszen Marcsa nem tudja leplezni irtózatát. A novellafüzér a humanizmus drámai erejű, de sosem hatásvadász megnyilatkozása, nyoma sincs benne hősi gesztusoknak, pátosznak, lelkesültségnek – csak a nyers valóság képe jelenik meg kendőzetlenül. Mindeme jelentősége mellett a kötet új magyar fordítása irodalomtörténeti jelentőségű. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"