A gyöngéd születés

Más información sobre el libro

Ott kell lenni, akár az idők végezetén. Mert valóban ez maga az idők végezete. Lévén a kezdete. Megint csak minden nagyon egyszerű. És látszólag lehetetlen. Hogyan békítsük össze az összebékihetetlent, hogyan birjuk találkozásra a végest és a végtelent? Szenvedélyes figyelmünkkel. A megfigyelő fölfedezi az újszülötter, akit addig soha nem látott. Etol akkora meglepetés leszúró rajta, hogy mindent elfelejt Önmagát is. Eltűnik! Nincs többé megfigyelő. Csak a baba marad. Az ősi, örök és csalóka kesség, hogy a néző és a nézett különbözik, megszünt. Csak ez a gyerek létezik aki szemlékink. Nem azon át szemléjük, amit tudunk, amit mások mondanak vagy amil olvasunk róla. Szemléjük úgy amint van. Nézzük. Helyesebben szólva hagyjuk, hogy áthasson bennünket. Mellékgondolatok nélkül. Elcitéletek nélkül. Telesen ártatlanul. Teljes újdonságában O-vé válunk.