Más información sobre el libro
A Nem élhetek muzsikaszó nélkül-t 1914-ben írta Móricz Zsigmond. A történet a múlt század nyolcvanas éveiben zajlik, mikorra a „történelmi osztályok" lába alatt már megindult a talaj. „... olyan furcsa, olyan keserves, olyan tragikus itt az egész hangulat - írja Móricz a kisregényben -, úgy érzik az emberek a nagy fölfordulást. A levegő tele van, a váltók úgy úsznak a levegőben, mint ősszel az ökörnyál." A regény a felszínén bájos idill, a mélyén nehéz küzdelem. Pólíka nem csak duzzogó asszonyka, Balázs sem csak afféle szilaj, de melegszívű fenelegény. Kettőjük közt valójában az egyenlőségért - a családi uralomért? - folyik a harc: ki kit tör be? Szerelmi párbaj folyik A szerelmes levél című elbeszélésben is. Aranka és Samu a mézeshetek után először mozdul ki otthonról, farsangolni. A külvilág nyers érintése fölkelti köztük az első ellentétet; a tengernyi örömbe belekerül az első cseppnyi üröm. Samu már egy lépéssel „előbbre" tart, mint Balázs, az ő talpa alól már kicsúszott az ősi föld, ő már ármegyei hivatalnok. De férji felsőbbrendűségéért még síkra száll. S itt is Arankának kell engedni, lenyelni a mérget, hogy „használjon vele". Az egyenjogúság még évtizedekig várat magára.
Compra de libros
Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Móricz Zsigmond
- Idioma
- Publicado en
- 1984
- Encuadernación
- (Tapa blanda),
- Estado del libro
- Dañado
- Precio
- 3,30 €
Métodos de pago
Nadie lo ha calificado todavía.
- Título
- Nem élhetek muzsikaszó nélkül
- Subtítulo
- A szerelmes levél
- Idioma
- Húngaro
- Autores
- Móricz Zsigmond
- Editorial
- Szépirodalmi Könyvkiadó
- Publicado en
- 1984
- Formato
- Tapa blanda
- ISBN10
- 9631526089
- ISBN13
- 9789631526080
- Serie
- Etiquetas
- Descripción
- A Nem élhetek muzsikaszó nélkül-t 1914-ben írta Móricz Zsigmond. A történet a múlt század nyolcvanas éveiben zajlik, mikorra a „történelmi osztályok" lába alatt már megindult a talaj. „... olyan furcsa, olyan keserves, olyan tragikus itt az egész hangulat - írja Móricz a kisregényben -, úgy érzik az emberek a nagy fölfordulást. A levegő tele van, a váltók úgy úsznak a levegőben, mint ősszel az ökörnyál." A regény a felszínén bájos idill, a mélyén nehéz küzdelem. Pólíka nem csak duzzogó asszonyka, Balázs sem csak afféle szilaj, de melegszívű fenelegény. Kettőjük közt valójában az egyenlőségért - a családi uralomért? - folyik a harc: ki kit tör be? Szerelmi párbaj folyik A szerelmes levél című elbeszélésben is. Aranka és Samu a mézeshetek után először mozdul ki otthonról, farsangolni. A külvilág nyers érintése fölkelti köztük az első ellentétet; a tengernyi örömbe belekerül az első cseppnyi üröm. Samu már egy lépéssel „előbbre" tart, mint Balázs, az ő talpa alól már kicsúszott az ősi föld, ő már ármegyei hivatalnok. De férji felsőbbrendűségéért még síkra száll. S itt is Arankának kell engedni, lenyelni a mérget, hogy „használjon vele". Az egyenjogúság még évtizedekig várat magára.